Hungarian Bible

Psalms 88

Psalms

Return to Index

Chapter 89

1

 

  Az Ezrahita Ethán tanítása. 

 


2

 

  Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal! 

 


3

 

  Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, [mondván:] 

 


4

 

  Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: 

 


5

 

  Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. 

 


6

 

  És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében. 

 


7

 

  Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? 

 


8

 

  Igen rettenetes Isten [ő] a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. 

 


9

 

  Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. 

 


10

 

  Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. 

 


11

 

  Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet. 

 


12

 

  Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. 

 


13

 

  Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. 

 


14

 

  A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos. 

 


15

 

  Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt. 

 


16

 

  Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! 

 


17

 

  A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. 

 


18

 

  Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. 

 


19

 

  Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. 

 


20

 

  Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat; 

 


21

 

  Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt, 

 


22

 

  A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. 

 


23

 

  Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; 

 


24

 

  Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. 

 


25

 

  És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva. 

 


26

 

  És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. 

 


27

 

  Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! 

 


28

 

  Én meg elsőszülöttemmé teszem őt [és] felebbvalóvá a föld királyainál. 

 


29

 

  Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] ő vele. 

 


30

 

  És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. 

 


31

 

  Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; 

 


32

 

  Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: 

 


33

 

  Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; 

 


34

 

  De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. 

 


35

 

  Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. 

 


36

 

  Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? 

 


37

 

  Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap. 

 


38

 

  Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela. 

 


39

 

  De te [mégis] elvetetted és megútáltad [őt,] és megharagudtál a te felkentedre. 

 


40

 

  Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az ő koronáját. 

 


41

 

  Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit. 

 


42

 

  Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt. 

 


43

 

  Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. 

 


44

 

  Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban. 

 


45

 

  Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted. 

 


46

 

  Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. 

 


47

 

  Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tűz? 

 


48

 

  Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! 

 


49

 

  Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela. 

 


50

 

  Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra! 

 


51

 

  Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben, 

 


52

 

  A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. 

 


53

 

  Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. 

 


Psalms 90

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: