Hungarian Bible

Mark 14

Mark

Return to Index

Chapter 15

1

 

  És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak. 

 


2

 

  És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod. 

 


3

 

  És erősen vádolják vala őt a főpapok. 

 


4

 

  Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! 

 


5

 

  Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék. 

 


6

 

  Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. 

 


7

 

  Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. 

 


8

 

  És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. 

 


9

 

  Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? 

 


10

 

  Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok. 

 


11

 

  A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. 

 


12

 

  Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? 

 


13

 

  És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt! 

 


14

 

  Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt! 

 


15

 

  Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék. 

 


16

 

  A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot. 

 


17

 

  És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére, 

 


18

 

  És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 

 


19

 

  És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt. 

 


20

 

  Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék. 

 


21

 

  És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét. 

 


22

 

  És vivék őt a Golgotha [nevű] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. 

 


23

 

  És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el. 

 


24

 

  És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. 

 


25

 

  Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt. 

 


26

 

  Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya. 

 


27

 

  Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől. 

 


28

 

  És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bűnösök közé számláltaték. 

 


29

 

  Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; 

 


30

 

  Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről! 

 


31

 

  Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. 

 


32

 

  A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt. 

 


33

 

  Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. 

 


34

 

  És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? 

 


35

 

  Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. 

 


36

 

  Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő- é Illés, hogy levegye őt. 

 


37

 

  Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. 

 


38

 

  És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada. 

 


39

 

  Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! 

 


40

 

  Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, 

 


41

 

  A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe. 

 


42

 

  És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap, 

 


43

 

  Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. 

 


44

 

  Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg? 

 


45

 

  És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek. 

 


46

 

  Ő pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára. 

 


47

 

  Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék. 

 


Mark 16

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: